Rővid Ismertető

Székelyhíd keresztény múltja a XIII. századtól számítható, ahol már ekkor virágzó keresztény élet volt. A várostól északra a Nagyvecseri hegy tetején 1958-ban régi épület törmelékei kerültek elő és emberi csontok. A hegy tetejét Szent Mihálynak nevezik, és azt tartják, hogy ott 1241 előtt ferences kolostor állott. A székelyhídi mai református templom gótikus stílusával, hosszúkás szentélyével, néhány talán még meglévő díszével – ami 100 évvel ezelőtt még meg volt – bizonyítja, hogy itt nagy katolikus közösség élt a protestantizmus megjelenése előtt. Ezt a templomot 1460-ban a várral együtt a Zólyomiak építették.1630-ban Zólyomi Tamás áttért az új hitre és – a cuius regio eius et religio elv alapján – vele a falu lakossága is.

A katolikusok újra 1714-ben jelennek meg itt, és a püspök megbízásából a kapucinus atyák végzik az Úr szőlőjében a munkát 1772-ig. A szentmisét a földesúr gróf Ditrichstein János kastélyának házi kápolnájában mutatják be.

1772-ben emeli plébániai rangra báró Patachich Ádám váradi püspök. Ekkor már állott gróf Ditrichstein János jóvoltából a mai szép templom, amelyet 1764–1768 között neobarokk stílusban építtetett. A templomban három oltár van: a főoltár, amely titulusát mutatja (Szeplőtelen Fogantatás), és két mellékoltára, Szent Kereszt és Szent Apollónia tiszteletére  szentelve.

A II. világháborúban 1944-ben lelőtték a templom tornyát, amelyet eredeti formájában és stílusában 1975-ben, az akkori plébános Nt. Fekete József tb.esperes újjáépíttetett. Ugyanő végezteti a belső festést is 1981-ben, és új keresztúti stációkat festet ifj. Bittenbinder János festőművésszel. A külső tatarozást – 1990-ben – Nt. Kór Balázs kerületi esperes idejében végezték el, külföldi segítséggel.

Filiája:

– SZENTMIKLÓS, ahol székelyek alkotják a katolikus közösséget, 1943–1950 között költöztek ide. A püspökség támogatásával egy házat vásároltak, azt átalakították kápolnává. 33 családban 70 katolikus é1 itt. A többi filiájában 10-20 katolikus él, ahová csak alkalom-szerűen jár ki a pap. Leginkább temetésre, vagy beteg-ellátásra (Érolaszi, Köbölkút).

Plébános:

Tisztelendő BODOR ZOLTÁN